The new TOA is here

A fresh chapbook every month!

Coming in June

A new chapbook from Avni Vyas

What’s that? You want to read some poetry today?

from “Songs for 3:45AM” by Márton Simon (trans. by Timea Sipos)

Életünk napjai / Season of Empty Tastes

Anyámra gondolok és tejport eszem,
csönd van, hétvége délelőtt. Te még alszol,
járkálok, az ablak mögött fehér fal, innen nézve ködnek tűnik,
rántottát tervezek, abban jó vagyok, tüzet keresek,
cigarettát – tejport eszem, szeretem a tejport. Ha
olívaolajjal csinálnám, jobb lenne? Mindegy.
Kilépek az erkélyre, üresen iszom a kávét,
rutin az egész, mint a tél. Vár a só, az olaj,
de felnézek és látom, tényleg köd lett a falból, és
mögötte ott áll az erdő a tegnap esti képről, amit
sokáig nézegettél, félbehagyva egy vitát, válasz
helyett szinte – nemigen értettem, látod, csak
álltam mögötted, néztem. Hideg a kő.
Egy eltévedt állat volt a képen, tejszerű, sűrű ködben, és
remélem, ha már az anyámat végleg, majd ezt is
elfelejtem egyszer. De most az van, hogy eljött,
itt áll az erkély előtt az erdő, és a tegnapi kép most készül.
Kávé és kitépett lapok a számban,
mindjárt leég a cigarettám, mindjárt csinálok reggelit,
szeretlek, de ez nem szerelmes vers, ez friss kenyér,
hagyma, olaj, tojás, rend. Ezt már egyszer álmodtam,
de nem, nem emlékszem, mi lesz. Valaki a füledbe súgja,
hogy baj van. Ez a tél. Az üres ízek ideje, a
homályé pontosabban, hogy hol, hol a szívem.

Season of Empty Tastes / Életünk napjai

I’m eating powdered milk and thinking about my mother.
A quiet, weekend morning, you’re still sleeping,
I’m walking around. On the other side of the window,
there’s a white wall, from here it looks like fog.
I’m planning scrambled eggs, I’m good at that.
I look for my lighter, cigarettes,
while eating powdered milk—I like powdered milk.
Would it taste better if I used olive oil? It doesn’t matter.
I step onto the balcony, drinking my coffee black,
all routine, like winter itself.
The salt, the oil wait for me,
but when I look up, I see that the wall did become fog,
and behind it is the forest from last night’s picture,
the one you stared at a long time, cutting our fight short,
practically in place of an answer—
I didn’t understand, see, just stood behind you, watched.
The concrete below my feet is cold.
There was a lost animal on the picture, in the milk fog,
and I hope that, like my mother, I’ll someday forget this, too. But right now,
the forest is in front of the balcony, last night’s picture just developing.
Coffee and ripped pages in my mouth,
my cigarette almost done, I’m about to make breakfast,
I love you, but this isn’t a love poem.
This is fresh bread, onions, oil, eggs, order.
I’ve dreamt this once before, but no,
I don’t remember what happens from here. Somebody whispers
in your ear that there’s a problem.
This is winter, the season of empty tastes,
of fog, to be precise, of where, where’s my heart.